Gyerekkorom óta kertészkedem, kezdetben kertész végezettségű édesanyám „segédmunkásaként”. Ezt nem annyira szerettem persze, de utólag azt mondom, hogy rengeteget tanultam belőle. Felnőtt koromban, bár nem ez lett a foglakozásom, de ez a hobbim, szenvedélyem és érdeklődésem. Rengeteg kertet nézek, látogatok a nagyvilágban, ha tehetem és persze művelem a sajátom, télen-nyáron, hajnalban, hétvégén.
Van egy japán bölcsesség, ami sokszor eszembe jut, így hangzik: Ichi-go ichi-e, azaz becsüld meg, éld meg a pillanatot! Hiszen minden pillanat egyedi és megismételhetetlen. Ez a gondolat, ami irányt mutat a kertészkedésben: tegyél meg mindent, hogy amit csinálsz az tökéletes legyen. De emellett élvezd ki, amit látsz! Figyelj oda a körülötted élő természetre, vedd észre az apró rezdüléseket! A természet nap mint nap, de akár pillanatról pillanatra változik: az évszakok, a fények, a virágok, az ízek, a szagok, a napsütés vagy az eső. Az igazi kertész ezekre figyel, és arra törekszik, hogy minél inkább megértse ezeket a jeleket. Erről szól számomra a kert, a többi pedig ebből következik.